Lee Jung-seop három művének kiállításáról adott hírt két napja a Korea Herald. Szándékosan írom így, nem nevezem festményeknek őket, hiszen a művek cigarettásdoboz belső fóliájára készültek. A három kicsi alkotás a koreai háború művészeti alapanyagokban (is) szűkös időszakában készültek. A képeket, képeslap-festményeket az amerikai KKK igazgatója, Arthur McTaggart vásárolta meg 1955-ben, majd egy évvel később a New York-i Museum of Modern Artnak ajándékozta őket. Most, hatvan év után hamarosan láthatók lesznek Koreában. A kiállítás január 6-tól február 22-ig lesz átható a Hyundai Galériában.
Children of Spring
A festőnek a korra nagyon jellemző tragikus sors jutott. A japán megszállás évében született, hatéves korában kezdett rajzolni, festeni tanulni. 1932-től komolyan tanulta a festészetet - Japánban. Ottani tartózkodása idején ismerkedett meg Yamamoto Maszakoval, későbbi feleségével. 1944-ben szerezte meg diplomáját, majd hamarosan megnősült. Az érzékeny férfit mélyen megrendítette 1946-ban született gyermekük halála. Ennek hatására küldte el A Child Flies with a White Star c. munkáját a Korea függetlenségét megjelenítő 1947-es kiállításra.
A koreai háború alatt az ország területén vándoroltak egyik helyről a másikra. Először a mai észak-koreai Dél-Hamgyeongban, Wonsanban telepedtek le, Busanban született meg két fia: Taehyun 1947-ben, majd Taeseong 1949-ben, de a háborútól való féltében, és a mélyszegénység elől a család Jejura menekült. Az élet nehézségei miatt a festő úgy döntött, hogy felesége Maszako a két fiúval térjen vissza Japánba. Ezután már csak egyszer, 1953-ban, Tokióban találkozott családjával öt napra. A távollét éveiben gyakran írt leveleket családjának, "egyedüli örömeinek", amelyekben panaszolta saját nehézségeit, magányosságát. Beszámolt mindennapi életéről - felkészülés kiállításra, küzdelme a hideggel. Fiainak küldött leveleiben érdeklődött egészségük, iskolai életük iránt. Feleségének írt leveleiben kifejezte vágyát a találkozásra, megvallotta felesége iránt érzett szerelmét.
A háború végén visszatért Szöulba, 1955-ben létrehozott egy magánkiállítást, majd egyre betegebb lett, skizofréniában szenvedett. Vágyódott a családja után, nehezen viselte a nehézségeket, a szegénységet, a magányt. Alkoholista lett, majd 1956-ban hepatitis következtében elhunyt.
Festészetére a fauvizmus hatott leginkább, művészetével nagyban hozzájárult a nyugati képzőművészeti stílusok koreai meghonosodásához. Képei többsége olajfestmény, de készített vonalas rajzokat is ár segítségével, páldául a cigarettás doboz fóliájára.
Legismertebb képe (képsorozata?) a harci bikáról készült festménye, amelyen az állat erejét és energiáját merész ecsetvonásokkal ábrázolta. Furcsa ellentétben áll ez a kép törékeny és szenvedésekkel teli életével.
A három kicsi kép közül a legszívbemarkolóbb az, amely gyakorlatilag egy levél idősebbik fiának. A mű szöveges része mellett a margón - a szöveg elolvasása nélkül is értelmezhető a festő szenvedése. Az üvegből ivó férfi, az ágyban fekvő férfialak mellett a családról készült képek, újra az üveg, majd a feleséget és a két fiút megjelenítő fotók. Képein gyakran feltűnnek az itt is látható halak, a csónak.
Letter to Taehyun
Az életében nem sok sikerben részesült Lee Jung-seop művészetének elisrmerésére 1995-ben megépült a Lee Jung Seob Művészeti Galéria, középpontjában a Lee Jung Seob Művészeti Úttal.
Seogwipoban a róla elnevezett utcában áll egykori, szerény lakóháza, amely ma múzeum. Csekély belépődíj ellenében lehet megnézni a szomorú sorsú művész képeit.
