A wikipédia Koreai hullám szócikke első mondata ez: "A koreai hullám vagy nemzetközileg ismert nevén hallyu, az 1990-es években indult kulturális jelenség, amely a dél-koreai kultúra, főképpen a populáris kultúra (filmek, televíziós sorozatok és zene) külföldi terjeszkedését jelenti."
A "főképpen" szó arra utal, hogy mással is, mint a populáris kultúrával. A hallyu nemcsak filmekkel, a kpoppal, a divattal és a koreai konyhaművészettel, hanem többek között, ha kisebb mértékben ugyan, de klasszikus zenei produkciókkal is igyekszik népszerűsíteni Dél-Koreát. A koreai zenekarok rendszeresen utaznak külföldi turnékra, a Korean Symphony Orchestra például legutóbb tavaly novemberben indult ázsiai koncertkörútra Choi Hee-Chuhn vezető karmesterrel az élen.
Bár az európai zene, keletkezéséhez képest rövid ideje van jelen Ázsiában, egyre jobban zárkóznak fel, így a nemzetközi zenei életnek már elfogadott szereplői a japán, kínai és koreai szólisták és zenekarok. Hátrányuk ledolgozásában nagy szerepe van közmondásos szorgalmuknak, fegyelmezettségüknek és ambíciójuknak. Nem véletlen, hogy az európai és amerikai zenekarokban egyre gyakrabban látunk ázsiai muzsikusokat.
Hát akkor nézzük, azaz hallgassuk, mit tesznek a "komolyzenészek" a hallyu part menti vizein evezve Dél-Korea megismertetéséért. Az alábbiak csak mazsolázások, nem tartalmazzák a teljes kínálatot, és ennek a válogatásnak a teljes meghallgatása sem feltétlenül szükséges. Mindenki válasszon bátran magának kedvére való zeneművet.
Kezdésnek egy könnyedebb darab a Korean Symphony Orchestra tolmácsolásában, Astor Piazzola: Libertango.
Az 1953-ban született Chung Myung-Whun zongoraművész és karmester, aki hegedűművész és csellóművész testvéreivel alakított Chung Triója 1974-ben második díjat kapott a Nemzetközi Csajkovszkij Versenyen. Pályafutásának eddigi állomásait sok lenne felsorolni, így csak az ezredfordulótól: 2000-től a Radio France Philharmonic Orchestrának zenei igazgatója, 2001-től a speciális művészeti tanácsadója a Tokyo Philharmonic Orchestrának, 2006-tól művészeti vezetője és vezető karmestere, a Seoul Philharmonic Orchestrának.
Ezen a felvételen a Korean Symphony Orchestrát dirigálja. Amit hallunk: Brahms 4. szimfóniájának negyedik, befejező tétele.
Az 1948-ban alapított Seoul Philharmonic Orchestra az egyik legrégibb és leghíresebb zenekar Koreában. Az első koreai zenekar, amelyenek működését a kormány finanszírozza. Rendszeresen adnak elő kortárs zeneműveket, például Anton von Webern, Olivier Messiaen, John Cage, Ligeti György, Pierre Boulez és Kurtág György műveit.
Az alábbi felvétel 2011. május 14-én készült, amelyen egy nagyszabású mű, a Symphonic Fantasia KOREA hallható Chung Myung-Whun vezényletével. A mű zeneszerzője An Ikthe (안익태), aki a koreai himnusz megalkotója. An Ikthe 1938 és 1941 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem elődintézményében végezte tanulmányait. Kodály Zoltántól zeneszerzést, Weiner Leónál kamarazenét, Schiffer Adolfnál gordonkát tanult, a karnagyképzőn Unger Ernő növendéke volt. Magyarországon töltött éveinek emlékére, a Magyar-Koreai Társaság kezdeményezésére állítottak szobrot neki. An Ikthe szobrának alapkőletételére a diplomáciai kapcsolatfelvétel 20. évfordulójakor, 2009-ben, az Eötvös József Collegiumban került sor. A mellszobor elkészítésével Zsin Juditot bízták meg, Szöul város anyagi támogatásával. 2012. május 11-én avatták fel a szobrot a Városligetben.
Kwak Sung a világ vezető szimfonikus zenekarainak volt vendégkarmestere, számos nemzetközi turnét vezetett, többek között a Busan Philharmonic Orchestrának Egyesült Államokbeli illetve dél-kelet ázsiai koncertkörútját, a KBS Symphony Orchestra három Japánban, Dél-kelet Ázsiában és az Egyesült Államokban tett túráját.
2011. január 1-én készült az alábbi felvétel, amelyen a KBS Symphony Orchestra, az In-Cheon Municipal Opera Chorus, az Uijeongbu Municipal Opera Chorus, Hahm Shin-Ik vezényletével adja elő a 9. szimfónia előtanulmányának tekintett Karfantáziát. Az alig több mint 21 perces zenemű hallgatása közben a kevésbé vájtfülűek is felismerik a jól ismert 9. szimfónia dallamrészleteit, mégis, a Karfantázia önálló, és nagyszerű mű. Én pedig nagyon örültem, amikor felfedeztem a YT-on. A zongoránál az 1985-ben született Kim Tae-Hyung ül, és játszik remekül. A fiatalember 19 éves korában Beethoven szonátájának legjobb értelmezéséért az első díjat kapta Porto város nemzetközi zongoraversenyén.
A KBS Symphony Orchestra Shin Hyul-Kin vezényletével adta elő Grieg a-moll zongoraversenyét. Sajnos nem sikerült megtudnom a szólista nevét. Az előadásmód az általam kedveltnél tempósabb és pattogósabb, de azért érdemes belehallgatni az első tételbe.
Szintén a KBS zenekarának előadásában hallgatható meg Csajkovszkij Op. 55. No. 3-as zenekari szvitje. A karmester nem más, mint a neves orosz, zongoraművészből lett dirigens, Mihail Pletnyov, akinek munkásságát majdnem kerékbe törte a néhány évvel ezelőtti botrány. A vádat ejtették, de az emléke kérlelhetetlenül körülötte lebeg azóta is.
Mivel a koreaiakról közismert, hogy szeretik a kihívásokat, ezért rendkívül szívesen játsszák Bruckner és Mahler szimfóniáit. A hallgatóságra való tekintettel nem az egész Mahler I. szimfóniát, hanem csak a Titán becenévre keresztelt zárótételt teszem közkinccsé.
Kim Sunwook, az 1988-ban született ífjú zongorista volt a szólistája a hét évvel ezelőtti osakai koncertnek. A jövő egyik nagy koreai zongoristáját tisztelhetjük benne. Nemzetközi versenyek győztese, nemzetközi zenei fesztiválok résztvevője. A felvételen felüdülésként Chopin No. 1-es zongoraversenyének befejező tétele hallható. A siker, a taps megérdemelt.
Egy másik, nem kevésbé reményteljes koreai zongorista, a mindössze 20 éves Cho Seong-Jin 2008-ban a moszkvai nemzetközi Chopin verseny győztese volt, majd 2009-ben a Hamamatsu nemzetközi versenyen lett első, legutóbb pedig, 2011-ben bebizonyította, hogy Csajkovszkij zenéjében is otthon van: a megmérettetésen harmadik helyezést ért el.
A felvételen Chopin No. 6., Heroikus melléknévre hallgató polonéze szól.
Cho Jae-Hyuck (조재혁) is remek zongorista, Rahmaninov művét élvezet hallgatni tolmácsolásában.
De hogy ne csak zongora, és ne csak férfiak... Clara-Jumi Kang megmutatja, mit tud a vonóshangszerek királynőjén, azaz hegedűn. Beethoven D-dúr hegedűverseny Op. 61. A szólistát a Seoul Philharmonic Orchestra kíséri, vezényel Chung Myung-Whun.
A koreai zenekarok természetesen gyakran játsszák hagyományos koreai zenék szimfonikus zenekarra átdolgozott darabjait. Íme kettő ezek közül.
"Doraji Arirang" (Symphony Orchestra Music) - Korean Folk Music
Egy korábbi - az Arirangról készült - posztomban már szerepelt ugyan, de itt is helye van:
"Arirang" (Symphony Orchestra Music) - Korean Folk Music
A KBS zenekara egyébként az ázsiai zenekarok közül elsőként írt alá szerződést a Deutsche Grammophonnal. A 2011-ben kötött megállapodás szerint öt év alatt 10 albumot fognak megjelentetni.
A koreaiak rólunk sem feledkeznek meg. Berlioz Rákóczi indulóját még mi magyarok is előszeretettel tekintjük sajátunknak annak ellenére, hogy eredendően nem sok köze van a hagyományos magyar zenéhez.
Bartók Béla Csodálatos mandarinja azonban magyar zene, amely a világ minden táján gyakran hangzik fel koncerttermekben.
Egy érdekes csemege: marimbán adja elő Jung Jisu Bach No. 5-ös csellószvitjét.
A fiam, aki nálam sokkal jártasabb a témában, a produkció hallatán azt mondta, hogy ezzel az erővel valami rendes hangszeren is megtanulhatott volna a lány játszani. Azt is megtudtam, hogy Bach csellószvitjeit nemcsak marimbán, hanem tubán is elő szokták adni, amelynél az akkordok lejátszása eleve ki van zárva, tehát csak az egyszerűbb cuccokra van lehetőség.
Befejezésül Lee Hye-Kyung az egyik legnagyobb zeneszerző, Johann Sebastian Bach gyönyörű művéből, a Wohltemperiertes Klavierból játszik nekünk. Ez a zene talán az összes itt felsoroltnál többet ad hallgatójának. Nem kell mást tenni, mint hallgatni, és hagyni hogy átjárja lelkünket a csodálatosan kanyargó zene.
