Buddha születésnapja előtt kisfiúkat választanak ki azzal a céllal, hogy a nagy napot megelőző két vagy három hétben a Jogyesa templomban megismerjék a buddhizmust.
A Jogyesa templom, a koreai buddhizmus legnagyobb rendjének szöuli központja. Buddha születésnapjakor rengetegen látogatnak el a templomba, a templom előtt húzódó utcán sátrak sorakoznak, amelyek gyermekek és felnőttek számára kínálnak ünnepi szórakozást, miközben szelíden igyekeznek maguk mellé állítani a nézelődőket. Az ünnepségsorozat részeként lámpásfelvonulást tartanak, ami a Cheonggyecheon patak vizében felállított lámpások mellett az egyik legnépszerűbb látványossága ezeknek a napoknak. Ezen a felvonuláson felnőtt szerzetesek kíséretében a gyerekek is részt vesznek.
A videó nem ünnepi díszben örökítette meg a templomot, viszont így jól szemügyre lehet venni. Buddha születésnapjának ünnepségekor olyan sokan vannak, hogy alig lehet látni az épületeket.
Tavaly május 17-én készült a videó, látható hogy a templom mellett hagyományos koreai élőzenét szolgáltató együttesek lépnek fel. A felvételt nem mi készítettük, de akkor mi is ott voltunk, hallottuk az előadást. A látvány megmelengette a szívemet: felidézte a nap hangulatát.
Visszatérve a kis szerzetesekre: ilyenkor kopaszra nyírják a fejüket, szerzetesi öltözéket kapnak. Sokan közülük eszeveszetten bömbölnek, amikor leborotválják a hajukat. Mivel ekkor még jelen lehet az édesanyjuk, van aki megvigasztalja őket. Később már vidáman játszanak, csibész pofácskával nyújtogatják egymásra a nyelvüket.
A borotválás előtt a gyerekek együtt imádkoznak.
Miután kopaszra nyírták a fejüket, megkapják szerzetesi öltözéküket.
Minden gyermek mellett egy felnőtt szerzetes.
Segítenek az öltözködésben.
Ki így, ki úgy.
Huncut pofácska
Van, akinek nehéz megválni anyától.
A szertartás része, hogy megérintik a gyermekek karját a füstölővel. Sokaknál újra eltörik a mécses.
Ő igazi nagyfiú
Egy ügyes dokumentumfilm mutatja be, hogyan vélekedik a dologról az egyik résztvevő kisfiú anyja, megszólal az egyik szerzetes is.
Az oroszlán mutogatja a fogait, de a jókat, a tiszta szívűeket sohasem bántja.
Nem tudhatjuk, hatással lesz-e felnőtt életükre a buddhizmus, de hogy hosszú ideig felejthetetlen élmény lesz ez a néhány hét, abban biztos vagyok. Amikor anyagot gyűjtöttem a témához, az oldalakon sokak kommentjét elolvastam. Nem lepett meg, hogy a nyugati emberek nagy része értetlenül nézi a szokást. Sokan csak annyit látnak: szegény gyerekek, ez kínzás. Vajon a koreai gyerekek osztják ezt a nézetet?
A szigetről már sokszor esett szó, ott tartózkodásunk idején is, azóta is írtam róla. Most, amikor kicsit szenvedünk a nyári kánikulában, Jeju tengerpartjáról szedtem össze ezt-azt.
A sekély vízben pancsolni vágyóknak való a Geumneung Beach (금능 해수욕장)
Woedolgae azaz "Magányos szikla"
Azok számára, akik a hullámokban gyönyörködnének, hallgatva a víz, a szél és a megnyugtató zene hangjait, tökéletes hely a Hamdeok Beach (함덕해안).
Yongmeori Beach (용머리해안)
A Black Rock Beach homokjában ülve is hosszan relaxálhatunk a tenger segítségével.
Jungmun, gyönyörű vulkanikus bazaltoszlopok
A hullámlovaglás szerelmeseinek tetszeni fog a Jungmun Beach (중문해변)
Handam Beach
Akinek nincsenek averziói a tengeri élőlények elfogyasztásával kapcsolatban, a fürdés vagy szörfözés után ilyen ebéddel vagy vacsorával kényeztethetik magukat. Érdemes figyelni a sebészi pontossággal, szinte művészi mozdulatok segítségével zajló utolsó simításokra, amelyeket természetesen egy asszony végez el. A férfiak addig is lelkesen tömik a fejüket.
A növényi táplálékot előnyben részesítők deulggae sujebit (들깨 수제비 ), azaz perilla levelekkel ízesített, kézzel készített tésztával tartalmasabbá tett levest ehetnek. Egyesek szerint ez a legfinomabb koreai étel.
Hogy a tenger még Jejunál sem mindig napfényes, azt a Sagye Beachnél készült videó bizonyítja. A part nem strandolásra való, de nagyszerű kilátás nyílik innen a Hallasanra. A felvételen nemcsak céltudatosan haladó kirándulócsapat, hanem egy haenyeo - a jejui sellők egyike - is feltűnik. Róluk, különleges életükről, a szigeten betöltött sajátos szerepükről már korábban írtam.
A Samyang Beach (삼양 해수욕장), ahol a naplemete is gyönyörű. Elbűvölő látvány, amikor feltűnnek a halászbárkák lámpásai a vízen.
Yongduam Rock (Sárkányfej szikla)
A Jocheon Beach naplementekor, a videó végén megjelenik a távolban a Hallasan.
Napkelte csúcs (Seongsan Ilchulbong)
Az elszántak nekiindulhatnak a Hallasan megmászásának. Senki kedvét nem akarom elvenni, de a videó készítője nem véletlenül liheg oly lelkesen, ahogy Kim Sam Soon Korea iránt érdeklődők körében elhíresült mondása - "Az életben nem megyek fel még egyszer arra a hegyre" - sem ok nélküli. A lihegőt ennek ellenére nem értem: a mi ösvényünk ennél gyilkosabb volt.
Sea Fog, azaz tengeri köd. de nem a koreai mozifilm, amelynek bemutatójáig már csak egy hónap van hátra, hanem a szinte napra pontosan három évvel ezelőtti napkelte előtti köd a Hambeok Beach fölött.
Végezetül azoknak, akik még nem frissültek fel az eddigiektől: a Hamdeok Beach januárban. Egy téli napon kaptam ajándékba a videót. A víz elringat, az aranyhíd megmelengeti a lelket.
A Jeju városhoz közeli Iho Tewoo Beach esti képével veszünk búcsút Jeju tengerpartjától
Érdemes fülelni, érdemes figyelni Dél-Korea ifjú zenészeire. Egy csokorra való tehetséges srác mutatja meg tudását az alábbi videókban. Pár év múlva őket fogják hallgatni a világ koncertpódiumain? Könnyen megtörténhet.
Lim Dong-Hyek, kisfiú - talán 12 éves - korában.
Valamivel később, Schubert Impromptu (Op.142, No.2) tolmácsolása közben.
Saint Saens: Haláltánc Lim Dong-Hyek és Kim Tae-Hyun remek előadásában.
Kim Jeong-Won (Julius Jeongwon Kim) és barátai Schubert Pisztrángötösét adják elő.
Sung Min-Jea dongója, nagy dongón, akarom mondani nagybőgőn.
A srác tud szelídebben is muzsikálni: Schubert Arpeggione szonáta.
Lim Dong-Min Mozart zongoraszonáta K.333 3.
Kim Sang-Yoon is Mozartot játszik, csakhogy klarinéton.
Hanbin Chyung Schumann Widmung c. dalának zongoraátiratát adja elő.
Dahee már 11 évesen igazán jól játszotta a Manók táncát. Jó lenne tudni, most mennyit tud!
Egy koreai manó Mozart 311-es Köchel-jegyzékszámú szonátáját zongorázza. A neve nem derül ki, csak annyit tudni, 9 éves volt a felvétel készítésekor. Megjelenéséből ítélve, pár perccel korábban még a kertben futkározott. Vajon ő mit tud ma? És holnap?
Lee Do-Hyun 6 éves korában a zongoránál. 1:16-nál kell figyelni!
Hogy ez a 13 éves, jó étvágyú kislegény hol tart most, az alábbi videókból kiderül. A képek tanúsítják, hogy okos felnőttek gondoskodnak arról, ne koravén gyerek legyen, hanem igazi, játékos gyermekként (is) éljen.
Elég jól megy neki Haydn E-dúr zongoraszonátája...
... és a Chopin Scherzoval is elég jól boldogul.
Végül a zongorairodalom egyik legelbűvölőbb zongoraversenye Lee Do-Hyun interpretációjában. Edward Grieg a-moll zongoraverseny, Op. 16.
Kim Sun Hyuk (김선혁) 2011-ben szerzett mesterfokozatot a Szöul Egyetemen. Különleges szobrait fából és rozsdamentes acélból készíti. Művei létrehozásával Istent dicséri, szeretné megmutatni az embert a természetben. Gyermekkorában Suwonban élt egy olyan házban, amely mögött hegy emelkedett, és sok fa volt. Szerette volna megfogni a rovarokat, különösen a kabócákat, ezért sok időt töltött a fák bámulásával. A fiatal művész azt mondja, a fa mélyen a tudattalanjában gyökerezik. Úgy érzi, az emberi test és a fa hasonló egymáshoz, a vénák és a hajszálerek olyanok, mint egy fa gyökerei. Művei pozitív üzenetet hordoznak, az élet csodáját, örömét fejezik ki. A mai művészet számtalan úton indul, de az út végén a szépség található. Hálát és örömöt érez, azt vallja, az élet a legnagyobb érték.
Studio : 80-15, Jeong ja-dong, Bundang-gu, Seongnam-si in Korea
Tanulmányai M.F.A. in Sculpture, University of Seoul, Korea B.F.A. in Sculpture, University of Seoul, Korea Graduate Kaywon High School of Arts(Major in sculpture), Korea
Egyéni kiállítások
2011 Drawn by Life - Ganaart space, Seoul 2012 Simple Truth - Noam gallery, Seoul
Csoportos kiállítások
2011 DAF - Hangaram Design Gallery of Seoul Art Center, Seoul Color & Nature - 915 Gallery, Seoul 2010 Flying Together - Gallery of Global Mission Church, Sungnam 2009 Calling - Gallery of Global Mission Church, Sungnam Si-lip Sculptors Association - Red Brick Gallery, Seoul 2008 Misari Environment Sculpture - Misari Motorboat Race Park, Hanam Art Project for Estrangement Social Stratum - Welfare Apartment, Seoul 2007 Nami Island, Nature, Environment, and Sculpture - Nami Island, Chuncheon The Face - Gallery of the Dongdaemun Ward Office, Seoul
Díjak
2010 Special Awarded at DAN-WON Art Contest - DAN-WON Art Gallery, Ansan 2007 Special Awarded at World Peace Art Competition - DAN-WON Art Gallery, Ansan
Jeju szigetének egyik híres látványossága a Yeomiji Botanikus Kert (여미지 식물원), amely arról nevezetes, hogy a világ legnagyobbja. Az arborétum a sziget déli oldalán, Segwipotól nagyjából 10 kilométerre nyugatra található.
Jeju repülőterétől az Airport Limousine hozzávetőlegesen 50 perc alatt visz el a botanikus kerthez. A sziget különböző részeire innen indulnak az autóbuszok, ottjártunkkor az elbűvölő hangulatú Yakcheonsa templomhoz is így jutottunk el. Segwipoból a nyilvános autóbuszjárattal lehet a kertet elérni kb. 20 perces utazással.
A 112 ezer négyzetmétert meghaladó területű botanikus kert 1989 októberében nyitotta meg kapuit. Az üvegházak együttes területe 12543 négyzetméter, a belső kertekben 1300, a külsőkben mintegy 1000 növénykülönlegesség él. A kert belső részében többek között virágoskert, vízi, kaktusz, dzsungel, trópusi és gyümölcskert, valamint obszervatórium, a külső részben különböző nemzetek kertjei (japán, francia, olasz és koreai), veszélyeztetett és őshonos, Jeju-i őshonos, rododendron, mocsári és gyógynövények kertjei találhatók.
A külső kert térképe.
A belső kert.
Naponta 9-18 óráig várják a látogatókat. Felnőtteknek 9000, gyerekeknek 6000 won a belépődíj (kb. 1800 ill. 1200 forint). A központi üvegház imponáló mérete első pillanatban sejteti, hogy rengeteg csodálni valót rejt magában.
Akik felmennek az üvegház tetejére, gyönyörködhetnek a kilátásban.
Távcsővel is lehet nézelődni.
Ezt lehet látni.
Lemenve pedig ezt.
A központi üvegház belülről.
Beltéri repülőről koreai srácok jóvoltából.
Idős koreai asszony
A trópusi kertben őslények ijesztgetik a látogatókat.
Ízelítő az orchideákból Schubert Pisztrángötösének hallgatása közben.
Banánfa az üvegházban.
Ez talán egy mackó.
Ez viszont egészen biztosan egy páva - tövében a kert egyik fáradhatatlan gondozója.
A kerti út két oldalán álló szobrok Jeju jelképei, a sziget sok pontján láthatók, a Jeju-i termékek csomagolása is többnyire ezeknek a figuráknak a felhasználásával készülnek.
Bambuszliget szobrokkal.
Oroszlán nélkül nem lehet.
Fütyülnek?
A vízikert gyönyörűségei.
Mondanom sem kell, nemcsak az emberek töltik szívesen az idejüket itt.
A francia kerthez közeledve.
A koreai kert egyik tündéri részlete.
Nyugalmas kertrészletek.
Bee Gees-szel körítve.
A kert neve virágzó kaktuszokból kirakva.
Van itt másféle írás is. Megkeresni, és alaposan nyakon vágni az íráskényszerben szenvedőket. Az hatásos az ilyen betegségre.
Odaültették
Elfáradtak.
A kicsi viszont figyel.
Nemcsak egyszerű turisták fordulnak meg ezen a szép helyen. A JYJ egyik tagja, Junsu édesapjával és ikertestvérével látogatott el ide.
Még náluk is nagyobb emberek is jártak Yeomijin: a koreai elnök Lee Myung-bak (középen), a japán miniszterelnök Yukio Hatoyama (jobbra) és a kínai miniszterelnök, Wen Jiabao (balra) látogatása Yeomiji Botanikus Kertben 2010. május 29-én a háromoldalú csúcstalálkozót követően.
A Koreai Kulturális Központban április 24-én nyílt meg az iparművészeti tárgyakat bemutató egyedülálló tárlat, amelyen Szöulból érkezett Népművészet Mestereinek és tanítványainak munkáiból tekinthető meg 150 alkotás.
Végre sikerült eljutnom a Csörsz utcába, sőt fényképezőgépet is vittem magammal. Ennek eredményét láthatjátok az alábbiakban. Elsősorban azok kedvéért készítettem ezt a posztot, akik nem tudnak eljutni a központba. Nekik talán kicsi kárpótlást jelentenek a képek. Szinte az összes kiállított tárgyat sikerült itt most felsorakoztatnom. Szeretném felhívni a figyelmeteket, hogy a képeket nagyobb méretben láthatjátok, ha jobb gombbal kattintotok, és a "Kép megnyitása új lapon" menüpontot választjátok.
Elsőként egy bazsarózsa- és teknősmintás gyöngyházzal berakott tál.
Íme, együtt vannak a mulatság kellékei: amiből töltenek és ami a zenét szolgáltatja.
Megcsodálható a buddhista épületek mennyezetének rekonstruált darabja.
A következő képeken a dancheong, azaz a buddhista festészet darabjai láthatók.
Szebbnél szebb dobozok vannak kiállítva, itt az egyik, gyönyörű vasalattal.
Ezüst és arany felhasználásával készült gyűrűk.
Kicsit közelebbről
Ezüst és arany karkötő. Az előbbiekhez hasonlóan ez is finom ötvösmunka.
Az ékszerek után jöjjön egy olyan tárgy, amely inkább a férfiakat érdekli: ezüst berakásos kengyel.
Nézzük meg közelebbről...
Hullajtva egy kis morzsát a férfiaknak, jöjjön ismét olyan tárgy, ami a nőknek fontos, egy asztali tükör.
A tükör fa keretben van, a következő tárgy is fából készült.
Itt szemügyre lehet venni alaposabban is.
Lakkozott, gólyákat ábrázoló váza.
Gyékényszőnyeg
Gyeonggi-do-ról származó láda.
Itt a következő doboz, amely gyöngyházberakásos.
Ezen a szekrénykén is a gyöngyház a főszereplő.
Gyöngyházberakásos doboz a hosszú élet tíz tradicionális szimbólumával.
Arany és ezüst gyönyörűség.
Közelről nézve még szebb.
Történelmi drámákból jól ismert hajdíszek.
Hajtűk és írószertartó.
Hajtűk és sárkányt ábrázoló királyi pecsét jáde kőből.
Asztali tükör, ezúttal hortenziával díszítve.
Kicsit juttassunk a férfiaknak is: íj és nyílvesszők.
Békésebb vizekre evezve: jáde kőből készült teáskészlet.
Kézi csomózás.
Kilenc részre osztott gyöngyházberakásos doboz.
Kisfiúk tradicionális viselete.
Ugye nem kétséges, hogy koreai?
Egy különleges faragott térelválasztó.
Ezen a lakkozott vázán szarvasok sétálnak.
Szép csomózással készült nyakék, rajta jáde köves pillangó.
De ez a másik sem rossz.
Népi festmény a hosszú élet tíz tradicionális szimbólumával.
Lótuszvirágot ábrázoló népi festmény.
Ezen a népi festményen egy tigris és egy nyúl.
Yakrido - ugó ponty, mely a sikerhez vezető út kezdetét jelképezi.
Zöld wonsam - női előkelőségek viselete volt ez a felöltő. A Choseon dinasztia idején királynők, magasabb osztálybeli udvarhölgyek és a nemesség tagjai hordták.
Ehhez hasonló ruhadíszt gyakorta látunk történelmi drámákban.
Ez sem ismeretlen: Yeongjo király öltözékének egy megőrzött darabja - gakdae (széles selyemöv, amit a királyok és hivatalnokok hordtak).
Yeongjo király öltözékének egy másolt darabja - gakdae.
Körülbelül húsz évvel ezelőtt a koreai kormány úgy döntött, hogy kialakít egy "expo várost", amelyben az abban az időben híres építészek tervezte épületeket építettek fel. A város Seongnam, amelynek mára már egymillió lakosa van, így Gyeonggyi tartomány második, Dél-Korea tizedik legnépesebb városa. Seongnamban épült meg az IROJE KHM Architects által tervezett, itt látható ház, amely 2013-ban készült el, a teljes területe 329 négyzetméter.
A megrendelő elvárása volt a hasznos földhasználat, az ökológiai szempontok figyelembe vételével. Introvertált házat akart annak érdekében, hogy a magánélete védett, biztonságos legyen. További elvárása volt, hogy a zaj és a szennyezett levegő ne tegye kellemetlenné az ott lakók életét.
A terület, amelyen egy régi, szűk és sötét belső terű ház állt, lehetőséget biztosított arra, hogy a közeli hegyekre kiláthassanak a ház bizonyos helyiségeiből. A tervező erre való tekintettel a nappal használatos szobákat erre az oldalra tervezte. A nappali külső íve teljes magasságában üvegezett, sőt a tetőszerkezetbe két nagy méretű háromszög formájú ablakot is illesztett a tervező annak érdekében, hogy biztosítsa a várost körülölelő hegyek felé a kilátást.
A megrendelő kulturális elvárásokat is megfogalmazott, ennek eredményeként szerintem az épület nagyon látványosan ötvözi a tradicionális koreai és a modern építészetet.
A madang (마당) - a hagyományos koreai belső udvar - létrehozása teljesíti a befelé fordulás, az ökológiai környezet és a hasznos külső tér kérdését, valamint biztosítja az élő környezettel és a tájjal való kapcsolatot. Nemcsak a belső udvar, hanem a tetőtér egyes részei is zöldterületként funkcionálnak.
Az összehasonlítás kedvéért, itt egy hagyományos elrendezésű hanok (hagyományos koreai ház, 한옥). Jól látszik a belső udvar, amely nemcsak a kíváncsiskodók, hanem a hideg téli szél ellen is védelmet nyújtott. Ilyen zárt udvart elsősorban az ország északi, hidegebb vidékein építettek. A félsziget középső részein L alakú, a déli, melegebb tájakon I alakú házak készültek.
A belső terek változatosak, a világos fából készült padló és lépcsők, a helyiségek koreai szokás szerint óriási ablakai világos és barátságos házat eredményeztek.
A cheoma (처마), a konzolos tető nemcsak az időjárási viszontagságok ellen véd, hanem a tradicionális "lebegő" koreai tetőt is felidézi, ezzel feltámasztva a régi korok építészetét.
Így néz ki egy régi hanok tető.
Alkalmazkodva a topográfiai adottságokhoz, a madang alacsonyabban és magasabban fekvő részekből áll, ez lehetővé tesz egy kellemes sétát az udvarban. A tervező ebben is követte a hagyományos koreai építészetet, a koreai kultúra számára fontos, természethez való kötődését.
Egyik kritikai megjegyzésem a fürdőszobával és a konyhával kapcsolatos: nekem túl ridegnek tűnik. Azt hiszem, fáznék bennük.
Ami még elgondolkodtatott: micsoda munka lehet egy ekkora házat takarítani, amelyben ráadásul sok lépcső, több szint is van. Ez a probléma azonban megoldható. Amennyiben ilyen házat építtethetnék magamnak, minden valószínűség szerint lehetőségem lenne a takarítás üdítő feladatát valakivel megosztani.
A ház utca felőli része védi a magánéletet, kandi tekintetek nem zavarják az itt élők nyugalmát. Ez nagyon kedvemre való.
Yeongheungdo (영흥도), azaz Yeongheung sziget Incheon nagyváros közigazgatási határán fekszik, területe 23 és fél négyzetkilométer, 4000 lakosa van. Yeongheungdo nagyjából tíz kilométerre délre helyezkedik el az Incheon szigettől, ahol a nemzetközi repülőtér található. A szigetet híd köti össze Swownjaedo szigettel, ahonnan ugyanígy hídon lehet Daebu szigetre, majd a szárazföldre eljutni. A Yeongheungdo és a Swownjaedo közötti híd 1,25 km hosszú, 2001 decembere óta köti össze a két szigetet. Az ott élők turizmusból, halászatból élnek, illetve egy a sziget déli részén a tengertől visszahódított területen megépült termoelektromos erőmű ad munkát a helyieknek.
A sziget híres remek tengerpartjáról. Három strand közül választhatnak az ott üdülők: a Simnipo az északi parton van, koreai gyertyán veszi körül a homokos, apró kavicsos partot. Esténként nagyszerűen látni az Incheon Inetrnational Airport és a felszálló gépek fényeit. A Jangkyungni strandon másfél kilométeres homokos partrészen sütkérezhetnek az odalátogatók. A partot régi fenyőfák ölelik körül, az egyik közülük száz éves. A Yongdamni strand vize különösen finom, a homokos parttól egy kilométerre terül el, ott is találhatók száznál több éves, árnyékot adó fenyőfák. Alkonyatkor gyönyörködni lehet az óceánba lebukó nap látványában.
A homokos strandtól hétszáz méterre meglepő szálláshely kínálja magát. Aki még nem tette, de szeretne vázában aludni, ott a kihagyhatatlan lehetőség. Az Incheon ceramic village (인천도자기마을) hat vázával várja a megszállni kívánókat. Az élmény - ha az - ára 77 USD-nél kezdődik.
A koreai háborúban a szigetért folytatott harcban elesettek emlékét őrzi az emlékmű.
A sziget gyerekeknek ideális hely.
De talán az idősebbek sem érzik rosszul magukat.
Egy szigeten mit is kínálnának mást, mint tenger gyümölcseit.
De a húsmentes vacsora is meglehetősen ínycsiklandó.
A nyitott szemmel járók hepaticában gyönyörködhetnek, a növény levele gyulladáscsökkentő és vizelethajtó hatású.
A yeongheungdoi naplementével búcsúzunk a kis szigettől és a különös vázáktól.
A koreai Daedunsan, azaz Daedun hegység, benne a Daedunsan Tartományi Parkkal Észak-Jeolla tartományban, Daejon és Jeonju között félúton fekszik, mindkét városból könnyen el lehet érni autóbusszal. A külföldiek által kevéssé ismert, de a koreaiak által kedvelt hely legfőbb érdekessége a sziklás csúcs, a Macheondae (마천대), és az ország két leghíresebb gyalogos akadálya, az ingatag Geumgang híd és a félelmetes Samseon lépcső, no meg persze a csodálatos kilátás, ami az akadályokat sikerrel vevőknek jut osztályrészül.
Az út elejét kabinos felvonóval lehet megtenni.
Az ösvény mellett ilyen faragott szobrok fogadják az embert. Talán ezzel akarják jelezni: jobb ha a nyúlszívűek visszafordulnak?
A hegységnek vannak szelíd részei.
Aki azonban nem csak a gyönyörű színben pompázó lombokban akar gyönyörködni, hanem próbára tenné magát, induljon el fölfelé, a 878 méter magas csúcs irányába.
Itt vezet át az ösvény.
A sziklák között felfelé haladva ilyen, mérsékelten vonzó élőlénnyel lehet találkozni. A féregszerű állat a Turbelláriák osztályába tartozó laposféreg, amely a vizes élőhelyeket kedveli, és teljesen ártalmatlan. Vannak szárazföldi fajai is, és több faj ilyen, vagy ehhez hasonlóan élénk színű. Ezeknek a fajoknak is szüksége van a párás környezetre, ezért főként a nedves, esős időszakban lehet látni őket. A vizes avarban, nedves sziklák hasadékaiban tanyáznak. Nemcsak Koreában, hanem Tajvanon és Tasmániában is őshonos.
De oda se neki, hiszen ősszel gyönyörű az erdő.
Különleges sziklaalakzatok fogadják a felfelé igyekvőket.
Aztán megérkezünk a Geumgang hídhoz. A napsütésben, lombok között megpillantva nem nyújt ijesztő látványt.
Alkonyatban megpillantva azért kicsit szaporábban veszi a levegőt az ember ettől.
Fentről nézve végképp a torkában dobog a félősebbek szíve.
Aki tart a mélység látványától, akkor vágjon neki a hegy meghódításának, amikor a felhő rálóg a sziklacsúcsokra.
A barátságos Samseon lépcsőn lehet feljutni a csúcsra. A kép bizonysága szerint célszerű mindkét kapaszkodót markolni. Az élvezetet külön növeli, hogy a lépcsők közein lelátni az alul tátongó mélységre. A kirándulókat előre tájékoztatják a megfelelő cipő és kesztyű szükségességéről, a figyelmes haladásról.
Úgy tűnik, sokak vannak, akiket nem rettent el az út.
Tériszonyban szenvedőknek nem ajánlott.
Ködös időben kevésbé szédítő, viszont a vaslépcsők csúszhatnak.
Aki ad magára, jeges-havas időben indul neki.
Én itt kapnék szívgörcsöt.
Meg itt, 10:31-nél, mert itt már korlát sincs, csak az üdítő mélység.
A kilátáshoz persze tiszta idő szükséges.
Odafent a 878 méteres csúcsot jelző oszlop.
A látvány fantasztikus fölfelé haladva...
... és fölérve is.
Akik útközben az obszervatóriumot is útba ejtik, madarakat csábíthatnak magukhoz, a fent kapható, tenyerükben tartott magvak segítségével.
A szerencsésebbeknek ilyen szépségben is részük lehet.
Az út lefelé sem könnyű.
Talán mégis megéri felkapaszkodni. Talán én is nekiindulnék. Talán
A wikipédia Koreai hullám szócikke első mondata ez: "A koreai hullám vagy nemzetközileg ismert nevén hallyu, az 1990-es években indult kulturális jelenség, amely a dél-koreai kultúra, főképpen a populáris kultúra (filmek, televíziós sorozatok és zene) külföldi terjeszkedését jelenti."
A "főképpen" szó arra utal, hogy mással is, mint a populáris kultúrával. A hallyu nemcsak filmekkel, a kpoppal, a divattal és a koreai konyhaművészettel, hanem többek között, ha kisebb mértékben ugyan, de klasszikus zenei produkciókkal is igyekszik népszerűsíteni Dél-Koreát. A koreai zenekarok rendszeresen utaznak külföldi turnékra, a Korean Symphony Orchestra például legutóbb tavaly novemberben indult ázsiai koncertkörútra Choi Hee-Chuhn vezető karmesterrel az élen. Bár az európai zene, keletkezéséhez képest rövid ideje van jelen Ázsiában, egyre jobban zárkóznak fel, így a nemzetközi zenei életnek már elfogadott szereplői a japán, kínai és koreai szólisták és zenekarok. Hátrányuk ledolgozásában nagy szerepe van közmondásos szorgalmuknak, fegyelmezettségüknek és ambíciójuknak. Nem véletlen, hogy az európai és amerikai zenekarokban egyre gyakrabban látunk ázsiai muzsikusokat.
Hát akkor nézzük, azaz hallgassuk, mit tesznek a "komolyzenészek" a hallyu part menti vizein evezve Dél-Korea megismertetéséért. Az alábbiak csak mazsolázások, nem tartalmazzák a teljes kínálatot, és ennek a válogatásnak a teljes meghallgatása sem feltétlenül szükséges. Mindenki válasszon bátran magának kedvére való zeneművet.
Kezdésnek egy könnyedebb darab a Korean Symphony Orchestra tolmácsolásában, Astor Piazzola: Libertango.
Az 1953-ban született Chung Myung-Whun zongoraművész és karmester, aki hegedűművész és csellóművész testvéreivel alakított Chung Triója 1974-ben második díjat kapott a Nemzetközi Csajkovszkij Versenyen. Pályafutásának eddigi állomásait sok lenne felsorolni, így csak az ezredfordulótól: 2000-től a Radio France Philharmonic Orchestrának zenei igazgatója, 2001-től a speciális művészeti tanácsadója a Tokyo Philharmonic Orchestrának, 2006-tól művészeti vezetője és vezető karmestere, a Seoul Philharmonic Orchestrának.
Ezen a felvételen a Korean Symphony Orchestrát dirigálja. Amit hallunk: Brahms 4. szimfóniájának negyedik, befejező tétele.
Az 1948-ban alapított Seoul Philharmonic Orchestra az egyik legrégibb és leghíresebb zenekar Koreában. Az első koreai zenekar, amelyenek működését a kormány finanszírozza. Rendszeresen adnak elő kortárs zeneműveket, például Anton von Webern, Olivier Messiaen, John Cage, Ligeti György, Pierre Boulez és Kurtág György műveit.
Az alábbi felvétel 2011. május 14-én készült, amelyen egy nagyszabású mű, a Symphonic Fantasia KOREA hallható Chung Myung-Whun vezényletével. A mű zeneszerzője An Ikthe (안익태), aki a koreai himnusz megalkotója. An Ikthe 1938 és 1941 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem elődintézményében végezte tanulmányait. Kodály Zoltántól zeneszerzést, Weiner Leónál kamarazenét, Schiffer Adolfnál gordonkát tanult, a karnagyképzőn Unger Ernő növendéke volt. Magyarországon töltött éveinek emlékére, a Magyar-Koreai Társaság kezdeményezésére állítottak szobrot neki. An Ikthe szobrának alapkőletételére a diplomáciai kapcsolatfelvétel 20. évfordulójakor, 2009-ben, az Eötvös József Collegiumban került sor. A mellszobor elkészítésével Zsin Juditot bízták meg, Szöul város anyagi támogatásával. 2012. május 11-én avatták fel a szobrot a Városligetben.
Kwak Sung a világ vezető szimfonikus zenekarainak volt vendégkarmestere, számos nemzetközi turnét vezetett, többek között a Busan Philharmonic Orchestrának Egyesült Államokbeli illetve dél-kelet ázsiai koncertkörútját, a KBS Symphony Orchestra három Japánban, Dél-kelet Ázsiában és az Egyesült Államokban tett túráját.
2011. január 1-én készült az alábbi felvétel, amelyen a KBS Symphony Orchestra, az In-Cheon Municipal Opera Chorus, az Uijeongbu Municipal Opera Chorus, Hahm Shin-Ik vezényletével adja elő a 9. szimfónia előtanulmányának tekintett Karfantáziát. Az alig több mint 21 perces zenemű hallgatása közben a kevésbé vájtfülűek is felismerik a jól ismert 9. szimfónia dallamrészleteit, mégis, a Karfantázia önálló, és nagyszerű mű. Én pedig nagyon örültem, amikor felfedeztem a YT-on. A zongoránál az 1985-ben született Kim Tae-Hyung ül, és játszik remekül. A fiatalember 19 éves korában Beethoven szonátájának legjobb értelmezéséért az első díjat kapta Porto város nemzetközi zongoraversenyén.
A KBS Symphony Orchestra Shin Hyul-Kin vezényletével adta elő Grieg a-moll zongoraversenyét. Sajnos nem sikerült megtudnom a szólista nevét. Az előadásmód az általam kedveltnél tempósabb és pattogósabb, de azért érdemes belehallgatni az első tételbe.
Szintén a KBS zenekarának előadásában hallgatható meg Csajkovszkij Op. 55. No. 3-as zenekari szvitje. A karmester nem más, mint a neves orosz, zongoraművészből lett dirigens, Mihail Pletnyov, akinek munkásságát majdnem kerékbe törte a néhány évvel ezelőtti botrány. A vádat ejtették, de az emléke kérlelhetetlenül körülötte lebeg azóta is.
Mivel a koreaiakról közismert, hogy szeretik a kihívásokat, ezért rendkívül szívesen játsszák Bruckner és Mahler szimfóniáit. A hallgatóságra való tekintettel nem az egész Mahler I. szimfóniát, hanem csak a Titán becenévre keresztelt zárótételt teszem közkinccsé.
Kim Sunwook, az 1988-ban született ífjú zongorista volt a szólistája a hét évvel ezelőtti osakai koncertnek. A jövő egyik nagy koreai zongoristáját tisztelhetjük benne. Nemzetközi versenyek győztese, nemzetközi zenei fesztiválok résztvevője. A felvételen felüdülésként Chopin No. 1-es zongoraversenyének befejező tétele hallható. A siker, a taps megérdemelt.
Egy másik, nem kevésbé reményteljes koreai zongorista, a mindössze 20 éves Cho Seong-Jin 2008-ban a moszkvai nemzetközi Chopin verseny győztese volt, majd 2009-ben a Hamamatsu nemzetközi versenyen lett első, legutóbb pedig, 2011-ben bebizonyította, hogy Csajkovszkij zenéjében is otthon van: a megmérettetésen harmadik helyezést ért el. A felvételen Chopin No. 6., Heroikus melléknévre hallgató polonéze szól.
Cho Jae-Hyuck (조재혁) is remek zongorista, Rahmaninov művét élvezet hallgatni tolmácsolásában.
De hogy ne csak zongora, és ne csak férfiak... Clara-Jumi Kang megmutatja, mit tud a vonóshangszerek királynőjén, azaz hegedűn. Beethoven D-dúr hegedűverseny Op. 61. A szólistát a Seoul Philharmonic Orchestra kíséri, vezényel Chung Myung-Whun.
A koreai zenekarok természetesen gyakran játsszák hagyományos koreai zenék szimfonikus zenekarra átdolgozott darabjait. Íme kettő ezek közül. "Doraji Arirang" (Symphony Orchestra Music) - Korean Folk Music
Egy korábbi - az Arirangról készült - posztomban már szerepelt ugyan, de itt is helye van: "Arirang" (Symphony Orchestra Music) - Korean Folk Music
A KBS zenekara egyébként az ázsiai zenekarok közül elsőként írt alá szerződést a Deutsche Grammophonnal. A 2011-ben kötött megállapodás szerint öt év alatt 10 albumot fognak megjelentetni.
A koreaiak rólunk sem feledkeznek meg. Berlioz Rákóczi indulóját még mi magyarok is előszeretettel tekintjük sajátunknak annak ellenére, hogy eredendően nem sok köze van a hagyományos magyar zenéhez.
Bartók Béla Csodálatos mandarinja azonban magyar zene, amely a világ minden táján gyakran hangzik fel koncerttermekben.
Egy érdekes csemege: marimbán adja elő Jung Jisu Bach No. 5-ös csellószvitjét.
A fiam, aki nálam sokkal jártasabb a témában, a produkció hallatán azt mondta, hogy ezzel az erővel valami rendes hangszeren is megtanulhatott volna a lány játszani. Azt is megtudtam, hogy Bach csellószvitjeit nemcsak marimbán, hanem tubán is elő szokták adni, amelynél az akkordok lejátszása eleve ki van zárva, tehát csak az egyszerűbb cuccokra van lehetőség.
Befejezésül Lee Hye-Kyung az egyik legnagyobb zeneszerző, Johann Sebastian Bach gyönyörű művéből, a Wohltemperiertes Klavierból játszik nekünk. Ez a zene talán az összes itt felsoroltnál többet ad hallgatójának. Nem kell mást tenni, mint hallgatni, és hagyni hogy átjárja lelkünket a csodálatosan kanyargó zene.
.jpg)
_2.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
![201112120013[6].jpg](https://m.blog.hu/ut/uticelkorea/image//201112120013%5B6%5D.jpg)
.jpg)
.jpg)
