Körülbelül húsz évvel ezelőtt a koreai kormány úgy döntött, hogy kialakít egy "expo várost", amelyben az abban az időben híres építészek tervezte épületeket építettek fel. A város Seongnam, amelynek mára már egymillió lakosa van, így Gyeonggyi tartomány második, Dél-Korea tizedik legnépesebb városa. Seongnamban épült meg az IROJE KHM Architects által tervezett, itt látható ház, amely 2013-ban készült el, a teljes területe 329 négyzetméter.
A megrendelő elvárása volt a hasznos földhasználat, az ökológiai szempontok figyelembe vételével. Introvertált házat akart annak érdekében, hogy a magánélete védett, biztonságos legyen. További elvárása volt, hogy a zaj és a szennyezett levegő ne tegye kellemetlenné az ott lakók életét.
A terület, amelyen egy régi, szűk és sötét belső terű ház állt, lehetőséget biztosított arra, hogy a közeli hegyekre kiláthassanak a ház bizonyos helyiségeiből. A tervező erre való tekintettel a nappal használatos szobákat erre az oldalra tervezte. A nappali külső íve teljes magasságában üvegezett, sőt a tetőszerkezetbe két nagy méretű háromszög formájú ablakot is illesztett a tervező annak érdekében, hogy biztosítsa a várost körülölelő hegyek felé a kilátást.
A megrendelő kulturális elvárásokat is megfogalmazott, ennek eredményeként szerintem az épület nagyon látványosan ötvözi a tradicionális koreai és a modern építészetet.
A madang (마당) - a hagyományos koreai belső udvar - létrehozása teljesíti a befelé fordulás, az ökológiai környezet és a hasznos külső tér kérdését, valamint biztosítja az élő környezettel és a tájjal való kapcsolatot.
Nemcsak a belső udvar, hanem a tetőtér egyes részei is zöldterületként funkcionálnak.
Az összehasonlítás kedvéért, itt egy hagyományos elrendezésű hanok (hagyományos koreai ház, 한옥). Jól látszik a belső udvar, amely nemcsak a kíváncsiskodók, hanem a hideg téli szél ellen is védelmet nyújtott. Ilyen zárt udvart elsősorban az ország északi, hidegebb vidékein építettek. A félsziget középső részein L alakú, a déli, melegebb tájakon I alakú házak készültek.
A belső terek változatosak, a világos fából készült padló és lépcsők, a helyiségek koreai szokás szerint óriási ablakai világos és barátságos házat eredményeztek.
A cheoma (처마), a konzolos tető nemcsak az időjárási viszontagságok ellen véd, hanem a tradicionális "lebegő" koreai tetőt is felidézi, ezzel feltámasztva a régi korok építészetét.
Így néz ki egy régi hanok tető.
Alkalmazkodva a topográfiai adottságokhoz, a madang alacsonyabban és magasabban fekvő részekből áll, ez lehetővé tesz egy kellemes sétát az udvarban. A tervező ebben is követte a hagyományos koreai építészetet, a koreai kultúra számára fontos, természethez való kötődését.
Egyik kritikai megjegyzésem a fürdőszobával és a konyhával kapcsolatos: nekem túl ridegnek tűnik. Azt hiszem, fáznék bennük.
Ami még elgondolkodtatott: micsoda munka lehet egy ekkora házat takarítani, amelyben ráadásul sok lépcső, több szint is van. Ez a probléma azonban megoldható. Amennyiben ilyen házat építtethetnék magamnak, minden valószínűség szerint lehetőségem lenne a takarítás üdítő feladatát valakivel megosztani.
A ház utca felőli része védi a magánéletet, kandi tekintetek nem zavarják az itt élők nyugalmát. Ez nagyon kedvemre való.
A ház felülnézetből.
Elfogadnám.
Forrás: HomeDSGN
