Két és fél évvel ezelőtt bátran, vagy inkább kissé elbizakodottan belevágtam Choi Min Sik egyik régi filmje feliratának, a Springtime-nak lefordításába. A filmről akkor már írtam itt a blogban.
Decemberben biri66 blogjában felfedeztem, hogy készített fordítást a színészzseni másik két filmjéhez. Kedvességének hála, meg is nézhettem mindkettőt. Aztán beszélgettünk Choi Min Sikről. Közben nekiálltam a május végén letöltött, de le nem fordított Himalaya, Where the Wind Dwells c. 2009-es, különös hangulatú Choi Min Sik-féle filmnek, amelyet Biri átidőzített, lektorált és javított. Erről a filmről is írtam, itt.
A beszélgetés azonban a Himalája után is folytatódott. Tudniillik Biri közben megnézte a Springtime-ot, és azzal a javaslattal állt elő, hogy átnézi, javítja a több sebből vérző magyar feliratot. A gondolatot tett követte, így most a korábbinál sokkal pontosabb, nyilvánvalóan élvezhetőbb felirattal nézheti meg újra az, aki korábban látta. Aki számára még ismeretlen volt, az pedig Biri jóvoltából elsőre egy nagyszerű feliratú alkotást fog látni.
Biri blogjában az Amikor eljő a virágzó tavaszról (Springtime), illetve a magyar felirattal látható Choi Min Sik filmekről olvashattok egy-egy posztot.
A film megérdemelte a rendezettre és pontosra csiszolt szöveget. Bár korábban már többször láttam, igazi élmény volt újra megnézni. Choi Min Sik ebben is nagyszerű. Ő azon kevesek közé tartozik, akiknek egy-egy filmjét nézve nem a színészt látjuk, mert ő olyankor nincs jelen. Ahogy az Amikor eljő a tavaszban ő nem más, mint Hyun-woo, a trombitás, a tanár, aki minden csinnadratta nélkül adja át tudását a zenéről, az életről. A fiúk meg figyelnek és okulnak. Lassanként pedig hinni kezdenek abban, hogy képesek lesznek megmutatni tudásukat. Újrakezdés ez a számukra, de a tanáruk számára is. A tanáruktól kapott szeretet ugyanis bennük is szeretetet ébreszt. Így, a szeretet által adnak egymásnak hitet a folytatáshoz.
Choi Min Sik pedig... Hogy mit tud ő? Nézzétek meg 1:29:37-től! Az a fickó a hátával úgy tud játszani, ahogy rengeteg színész még az arcával sem. De figyeljétek a fiúkat is, elsősorban a kis Jae-Ilt (Lee Jae-Eung). Az ifjú legény azóta már további filmek szereplője is volt, nem véletlenül.
A 2004-es koreai és egy 1996-os angol film különös egybecsengést mutat. Ne rémüljön meg senki, szó sincs valamiféle plágiumról. Az angol Fújhatjuk! (Brassed Off) c. alkotásra gondolok, amely egy bányászvárosról és annak zenekaráról szól. A zenekar vezetője, Danny (Pete Postlethwaite) minden erejével azon van, hogy a zenekart fellelkesítse, illetve felkészítse a londoni versenyre, ahol a közben megbetegedett Danny nélkül lépnek fel. A pódiumon pedig nem más zene szól, mint az, amit az Amikor eljő a virágzó tavasz egyik jelenetében fúj a zenekar, akarom mondani a fúvósegyüttes, Edward Elgar Ünnepi induló Nr. 1. Kíváncsi lennék, vajon a rendező és forgatókönyvíró Ryoo Jang-ha ismerte-e az angolt filmet, volt-e annak szerepe a sajátjának létrejöttében.
Ne hagyjátok ki!
A felirat és biri66 kiegészítője innen és innen tölthető le.
