Szombaton nyílik meg a 15. Nemzetközi Építészeti Kiállítás az olaszországi Velencében. A biennálé címe: Jelentés a frontról, rendezője Alejandro Aravena chilei építész, aki elnyerte az idei Pritzker-díjat. Aravena széles körben ismert arról, hogy az építészet eszközeivel törekszik a társadalmi egyenlőséget megvalósítani. Hogy milyen módon akarta ezt elérni, arról itt olvashattok.
A május 28-tól november 27-ig látogatható kiállításon 37 országból 88 művész vesz részt. A koreaiak pavilonját ma mutatták be a sajtó képviselőinek.
A kiállítás fő témája az alapterület aránya (FAR) lesz. A koreai építészek a jelenleg érvényes törvény és a megrendelő kettős szorításában élnek. A bemutatón az lesz látható, hogy ezek között a körülmények között hogyan fejlődött a koreai építészet.
A biennálén látható lesz azonban Álmodik a Föld címen a koreai Choi Jae-Eun és japán kollégája, barátja, Ban Shigeru közös terve is. A segítségül hívott Ban Shigeru, korunk egyik leginnovatívabb formatervezője, a papírépítészet létrehozója, feltalálója, aki szintén elnyerte már a Pritzker-díjat.
A két Korea között húzódó demilitarizált zóna (DMZ), mint már korábban én is írtam róla, csodálatosan érintetlen természeti területté vált az elmúlt, több mint hatvan év alatt. A koreai háború után lezárt földsáv a testvérháború eredményeként olyan háborítatlan területté vált, amelyen hozzávetőlegesen ezer állat és növényfaj él.
Choi Jae-Eun úgy véli, hogy ez a gazdag ökoszisztéma képezheti az alapját a két Korea megbékélésének és egyesítésének. Kiindulási pont lehet az az elképzelés, amelyet a két építész novemberben mutatott be, és amely most Velencében is látható lesz. A terv az, hogy a DMZ gazdag ökológiai örökségét használják fel az Észak- és Dél-Korea közötti bonyolultabb politikai kérdések megoldására. - mondta el a novemberi sajtóbemutató alkalmával a koreai tervező.
Ehhez egy 15 kilométer hosszú gyalogos ösvényt képzeltek el, amely 3-6 méterrel a földfelszín felett lebeg. Ezzel védik a vadon élő állatokat a látogatóktól, s egyben az embereket a taposóaknáktól. Az ösvény déli végén egy ökológiai könyvtár, az északin mintegy ezer helyi, ritka növényfajt tartalmazó magbank kapna helyet. Az ösvény elkészítéséhez bambuszt, és egyéb természetes anyagokat használnak fel. A nyomvonalat bambusz szegélyezné, az elültetett csemeték 3-5 év alatt fejlődnének ki annyira, hogy oszlopokként megtámasszák a kiszárított bambuszcsíkokból megalkotott járdát. Bár a bambusz a DMZ-től délre nő csak természetesen, Ban elgondolása szerint a (sajnálatosan) melegedő klíma lehetővé teszi, hogy a zóna területén is megéljen.
Az ösvény egyik pontján egy "széltorony" épül majd meg, amely lehetővé teszi a látogatók számára a táj jobb megfigyelését, és ez is bambuszból fog készülni. Ahogyan Ban elmondta, a vizsgálatok szerint a bambusz ereje a fa és az acél között található.
Kérdés, hogy megépül, megépülhet-e az ösvény, és kérdés, hogy a művészet képes-e rá, hogy felülkerekedve a politikán, békességet hozzon a testvérek számára.
