Különös fintora a természetnek, hogy a Koreai-félszigeten 1953-ban létrehozott demilitarizált zóna - a világ egyik legjobban őrzött határa - az emberi ellenségeskedés jelképe egyben a legveszélyeztetettebb ázsiai állatok menedékévé vált. A 248 kilométer hosszú, négy kilométer szélességű sáv, amely a DMZ-t és a hozzá tartozó polgári ellenőrzött zónát tartalmazza nagyjából a 38. szélességi foknál, keresztben szeli át Észak- és Dél-Korea között a félszigetet. A több mint hatvan év alatt ez a háborítatlan terület szinte paradicsomi állapotokat teremtett az állatvilág számára. Az elmúlt évtizedekben legalább 67 veszélyezett madár, emlős, hüllő és rovar talált itt otthonra.
A műholdas felvételeken a DMZ mintha egy kanyargós, zöld szalag lenne.
Fotó: Park Yongwoo
A helyzet enyhén szólva paradox: amennyiben észak és dél megbékélne, és létrejönne újra az egységes Korea, a DMZ szükségtelenné válna, ez pedig potenciális veszélyt jelentene az ott működő ökoszisztémára, a félszigeten egyedülálló biológiai sokféleségre.
A vörös koronás daru kulturális szimbólum Ázsiában. Ez a madár látható az 500 wonos koreai pénzérmén is. Nem egészen kétezer vadon élő egyed maradt mára fenn, a fele nem vonuló madárként Japánban található, a többi oroszországi, északkelet-kínai és mongóliai költőhelyekről repül téli szálláshelyére Koreába. Ezek a madarak monogám párkapcsolatban élnek, nem ritkán 30 évet is megélve egymás oldalán. Általában két tojásból áll a fészekalja, de a két apróság közül ritkán marad életben mindkét fióka.
Vörös koronás daru (Grus japonensis) - mandzsu daru néven is ismert
Fotó: Tsuneo Hayashida
Vizes és hegyvidéki élőhelyek egyaránt megtalálhatók itt. Nem meglepő, hogy Dél-Korea elsőként a DMZ-nél található vizes élőhellyel csatlakozott a Ramsari Egyezményhez.
Hosszúfarkú, vagy amur gorál (Naemorhedus caudatus) - nálunk közönséges gorál néven ismert. A Természetvédelmi Világszövetség (ICUN) vörös listáján szerepel.
A félszigeten kipusztult, vagy kihalásra ítélt állat- és növényfajok csodálatos békében élnek az erőszakos konfliktusok színhelyén. Úgy tűnik, ez a hely nagyban hozzájárul Korea gazdag ökológiai örökségének megőrzéséhez - ha a koreai emberek is úgy akarják.
De vajon úgy akarják-e?
A Korean epimedium nemcsak szemet gyönyörködtető, hanem gyógyászati célra is használható, például asztma, reuma ellen, vércukorszint és magas vérnyomás csökkentésére, sőt, impotencia kezelésére is.
Az utóbbi években a betolakodó mezőgazdasági fejlesztések fenyegetik a paradicsomot. A hatások már érezhetők: az egyik környékbeli szigeten, ahol 300 hattyú fészkelt, ma már csak 60 található.
Dél-Korea alapjában hegyvidéki domborzattal rendelkező ország, amelynek csupán 20%-a alkalmas mezőgazdasági művelésre. A Magyarországnál alig nagyobb területnek a magyarországi lakosságnak ötszörösét - 100 ezer négyzetkilométer, 51 és fél millió lakos (Magyarország 93 ezer négyzetkilométer, sajnos kevesebb mint 10 millió lakossal) - kell ellátnia. Így nem meglepő, hogy minden alkalmas földdarabot fel akarnak használni a mezőgazdaság számára. A kérdés annál is nehezebb, hiszen a történelmi Korea az évszázadok során sok támadásnak volt kitéve, ezért az önellátás biztosítása alapvető része a nemzeti szellemnek. Nagy a nyomás, ugyanakkor hála istennek, vannak szép számmal olyanok, köztük tudósok és nem kormányzati nemzetközi szervezetek, akik-amelyek a DMZ területét nemzetközi védelem alá akarják helyezni.
Fekete sapkás jégmadár (Halcyon pileata) Védett, ami igencsak indokolt, hiszen kék tollait előszeretettel használják fel Kínában a divatáruk és egyéb dísztárgyak díszítésére.
Ázsiai fekete medve (Ursus thibetanus)
Fotó: O. Louis Mazzatenta/National Geographic/Getty
Szibériai pézsmaszarvas (Moschus moschiferus)
Fotó: ME
Kökörcsin (Pulsatilla), amely gyógyhatásáról ismert, homeopátiás szerek alapját is képezi.
2012 nyarán Jeju szigetén tartották a világ legnagyobb természetvédelmi konferenciáját. A megnyitó előtt a demilitarizált zóna szakértői, tudósok könyörögtek a déli kormányzatnál a terület védettségét kérve. A konferencián jelen volt az északiak küldöttsége is. Ez volt a kevés alkalom egyike, amikor a testvérek, legalábbis a tudósok egyetértettek.
Fekete avagy hollókeselyű (Coragyps atratus) A Természetvédelmi Világszövetség (ICUN) vörös listáján szerepel.
Fotó: Valentina Petrova/AFP/Getty
Nagy tűzlepke (Lycaena dispar)
Fotó: ME
Fekete arcú kanalas gém (Platalea minor) - koreai kanalasgém néven is ismert
Fotó: Vincent Yu/AP
Ám a dolog mégsem egyszerű, mert a politikai vezetés ezt is boldogan felhasználta céljai eléréséhez - az északi oldalon. 2011 szeptemberében Dél-Korea benyújtotta jelölését az UNESCO Ember és Bioszféra Program (MAB) keretében a DMZ déli felén levő demarkációs vonal 435 négyzetkilométeres, illetve 2979 négyzetkilométer magántulajdonban álló területre. Észak-Korea az UNESCO Ember és Bioszféra Program Nemzetközi Koordinációs Tanácsánál (ICC) a fegyverszüneti egyezmény megsértésére hivatkozva ellenezte a jelölést. A tanács így elhalasztotta a döntést.
Koreai hasadék szalamandra (Karsenia koreana)
Fotó: ME
Amuri daru (Grus vipio)
Fotó: Str/EPA
Fotó: Robin Newlin
Fotó: Dan Callister
Úgy tartják, hogy a szibériai, más néven koreai tigris (Panthera tigris altaica) is előfordul itt. A legnagyobb testű nagymacska alfaj évszázadokkal ezelőtt igen elterjedt volt Kína északkeleti részén, Koreában, Mongólia északkeleti részén és Délkelet-Szibériában. Ma már csak egy kicsinyke populáció él vadon Szibéria távol-keleti területein, az Amur vidékén és Usszuri-földön valamint Északkelet-Kínában - és talán a DMZ területén.
A DMZ szélén, a Keleti (Japán) tengerben 2014-ben első alkalommal készült ökoszisztéma-jelentés. Ennek alkalmával több mint 150 fajt, köztük hét veszélyeztetettet fedeztek fel.
Végezetül egy háromnegyed órás dokumentumfilm - az ember és a természet.
2013-ban, majd 2014-ben Dél-Korea a Ramsari Egyezmény nemzetközi találkozóján benyújtott egy tervet egy ökológiai békepark létrehozására. A cél az volt, hogy Szöul megszerezze a globális támogatást a tervhez. Az igazi nagy kihívás azonban az lesz, hogy Észak-Koreát sikerüljön meggyőzni.
