A koreai Daedunsan, azaz Daedun hegység, benne a Daedunsan Tartományi Parkkal Észak-Jeolla tartományban, Daejon és Jeonju között félúton fekszik, mindkét városból könnyen el lehet érni autóbusszal. A külföldiek által kevéssé ismert, de a koreaiak által kedvelt hely legfőbb érdekessége a sziklás csúcs, a Macheondae (마천대), és az ország két leghíresebb gyalogos akadálya, az ingatag Geumgang híd és a félelmetes Samseon lépcső, no meg persze a csodálatos kilátás, ami az akadályokat sikerrel vevőknek jut osztályrészül.
Az út elejét kabinos felvonóval lehet megtenni.
.jpg)
Az ösvény mellett ilyen faragott szobrok fogadják az embert. Talán ezzel akarják jelezni: jobb ha a nyúlszívűek visszafordulnak?
A hegységnek vannak szelíd részei.
Aki azonban nem csak a gyönyörű színben pompázó lombokban akar gyönyörködni, hanem próbára tenné magát, induljon el fölfelé, a 878 méter magas csúcs irányába.
Itt vezet át az ösvény.
A sziklák között felfelé haladva ilyen, mérsékelten vonzó élőlénnyel lehet találkozni. A féregszerű állat a Turbelláriák osztályába tartozó laposféreg, amely a vizes élőhelyeket kedveli, és teljesen ártalmatlan. Vannak szárazföldi fajai is, és több faj ilyen, vagy ehhez hasonlóan élénk színű. Ezeknek a fajoknak is szüksége van a párás környezetre, ezért főként a nedves, esős időszakban lehet látni őket. A vizes avarban, nedves sziklák hasadékaiban tanyáznak. Nemcsak Koreában, hanem Tajvanon és Tasmániában is őshonos.
De oda se neki, hiszen ősszel gyönyörű az erdő.
Különleges sziklaalakzatok fogadják a felfelé igyekvőket.
Aztán megérkezünk a Geumgang hídhoz. A napsütésben, lombok között megpillantva nem nyújt ijesztő látványt.
Alkonyatban megpillantva azért kicsit szaporábban veszi a levegőt az ember ettől.
Fentről nézve végképp a torkában dobog a félősebbek szíve.
Aki tart a mélység látványától, akkor vágjon neki a hegy meghódításának, amikor a felhő rálóg a sziklacsúcsokra.
A barátságos Samseon lépcsőn lehet feljutni a csúcsra. A kép bizonysága szerint célszerű mindkét kapaszkodót markolni. Az élvezetet külön növeli, hogy a lépcsők közein lelátni az alul tátongó mélységre. A kirándulókat előre tájékoztatják a megfelelő cipő és kesztyű szükségességéről, a figyelmes haladásról.
Úgy tűnik, sokak vannak, akiket nem rettent el az út.
Tériszonyban szenvedőknek nem ajánlott.
Ködös időben kevésbé szédítő, viszont a vaslépcsők csúszhatnak.
.jpg)
Aki ad magára, jeges-havas időben indul neki.
Én itt kapnék szívgörcsöt.
Meg itt, 10:31-nél, mert itt már korlát sincs, csak az üdítő mélység.
A kilátáshoz persze tiszta idő szükséges.
Odafent a 878 méteres csúcsot jelző oszlop.
A látvány fantasztikus fölfelé haladva...
... és fölérve is.
Akik útközben az obszervatóriumot is útba ejtik, madarakat csábíthatnak magukhoz, a fent kapható, tenyerükben tartott magvak segítségével.
A szerencsésebbeknek ilyen szépségben is részük lehet.
Az út lefelé sem könnyű.
Talán mégis megéri felkapaszkodni. Talán én is nekiindulnék. Talán
