Jindo és Modo Jindo megyében, Dél-Jeolla tartománynál található a Koreai-félsziget délnyugati sarkánál. Évente két alkalommal, februárban illetve április és június közötti időszakban, nagyjából egy órára megnyílik a tenger, és 2,9 km hosszan, 10-40 méter szélességben visszahúzódik a víz, így ezalatt az idő alatt gyalogosan lehet eljutni az egyik szigetről a másik szigetre.
A tenger szétválásához természetesen egy legenda fűződik. Egy száműzött család, amely tigrisekkel osztotta meg otthonát, megelégelve a folyamatos támadásokat, tutajjal kelt át Mo szigetére. Az út végén vették észre, hogy Ppong nagymama Jindon maradt. A nagyi a tengeri Sárkánykirályhoz imádkozott segítségért, hogy újra együtt lehessen családjával. A király egyik éjjel meglátogatta álmában, és biztosította róla, hogy ha másnap kimegy a partra, tutaj nélkül kelhet át a tengeren. Sajnos a történet vége keserédes, mert bár a találkozás félúton megtörtént, a nagymama kimerülten hanyatlott szerettei karjába - holtan.
Az életrevalóbb látogatók és a helyiek egyúttal a vacsorának valót is összegyűjtik.
Kagylógyűjtés - a csoda nem tölti meg a pocakot.
Egy különleges árapály jelenség okozza a tenger kettéválását, amelyet Mózes csodája néven emlegetnek.
A szigetek közötti távolságot a rendelkezésre álló idő alatt éppen meg lehet tenni. Aki késve indul, bokáig érő sárban, vagy térdig érő vízben fejezi be a zarándokutat.
A különleges természeti jelenség 1975 óta ismert, amikor a francia nagykövet, Pierre Randi beszámolt róla egy francia napilapnak.
Manapság kb. félmillió külföldi és helyi turista sereglik oda. Az eseményhez fesztivál kapcsolódik, a Jindói Tengeri Út fesztivál, amelynek alkalmával Ganggangsuwollae (hagyományos koreai körtánc), Ssitkim-gut (a halott lelkét vigasztaló sámán szertartás), deul Norae (hagyományos mezőgazdasági dalok), Manga (temetési dal), jindói kutyakiállítás, Buknori (dob produkció) és tűzijáték tekinthető meg.
Aki okos, a gyaloglás előtt teletömi a hasát.
Elég táplálónak tűnik egy ilyen sétához.
Vajon a nénik hol gyakorolnak? Csak nem a szófogadatlan unokák püfölésén tökéletesítették a technikát?
Nemcsak az idősek, hanem a fiatalok is részt vesznek a fesztiválon.
A fesztivál egyik - elég ijesztő külsejű - szereplője.
A jindoi dobtánc országszerte ismert magával ragadó ritmusa és eleganciája miatt.
A kutyakiállításon a jindói dog a főszereplő. Ez a közepes méretű vadászkutya a szigetről származik, Koreában közismert hűségéről és ragaszkodásáról, valamint vadásztudományáról. A jindói dog 1936 óta része a nemzeti kulturális örökségnek, a háború óta védett.
Ez a kutya is képes arra, amire Eric Knight: Lassie hazatér c. regényében a skót juhászkutya...
... és a gyerekkel is jól elvan.
Dél-Korea elnökasszonya Park Geun-hye és egy jindoi dog.
A képen látható jindói dog a sziget egyik kis buddhista templomának lakója. A szerzetes szerint Hama rendszeresen részt vesz a szertartásokon, amikor a zarándokok vagy a szerzetesek meghajolnak, a kutya is ezt teszi. Gazdája azt szeretné tudni, vajon Hamának volt-e valamilyen kapcsolata Buddhával valamelyik előző életében.
Ide is érdemes ellátogatni, ha Jindón jártok.
A képen jól látható az út.
A Jin sziget természeti szépségekben bővelkedik...
... és mezőgazdasági művelésre rendkívül alkalmas fekete földje van.
Jin szigetén látható a koreai nemzeti örökség részét képező, 121-es számon lajstromozott Ssanggyesa buddhista templom.
Elég csinos...
A Jin várostól 8 kilométerre délnyugatra található Namjin Művészeti Múzeumot Ha Nam Ho kalligráfus alapította 2003-ban. Egy háromemeletes főépületből, és öt kiállítási csarnokból áll, amelyben koreai, nyugati festmények, kalligráfiai alkotások és szobrok - több mint 350 - van kiállítva. A gyűjtemény tartalmazza elhunyt művészek, veterán művészek, és a ma élő művészek alkotásait. Megtalálhatók itt a Goryeo celadon- és a Joseon porcelánművészet egyes darabjai. A múzeum nevét a "Namjin"-t az alapító középső nevének (Nam) és felesége nevének (Jin) összekapcsolásából alkották. A múzeum melletti kis dombon sűrű fenyves, a közeli völgyekben csörgedező tiszta vizű források, a nyugodt vidéki környezet emeli a békés múzeumi hangulatot.
A szárazföldről Jindóra hídon lehet átjutni. A híd 484 méter, Dél-Korea leghosszabb függőhídja.
Nagyrészt Jindón játszódott az "A Fish" című 2011-ben készült nagyjátékfilm, amelyben egy férfi nyomozót fogad fel felesége megtalálására. A történet Jindóra vezet, ahol a keresett nő egy sámániskolában tanul.
Jindón kijelölt területen pihennek meg a hattyúk. Ez a hely szolgál a régióban egyedüli téli és védett tartózkodási helyként.
A szigetek naplementekor
